Apa, kezdődik!

Egy hét múlva ilyenkor, ha minden jól megy, már Kínában leszek. Addig is leírom, hogyan is jutottam el idáig, és hogy Kínán belül hová is megyek.

Az egész úgy kezdődött, hogy tavasszal jelentkeztem az AIESEC nevű diákszervezet önkéntes programjára, melynek keretein belül diákok külföldön végezhetnek önkéntesmunkát vagy szakmai gyakorlatot. Miután megfeleltem két (egy magyarországi és egy kínai) interjún, eldőlt, hogy bizony ezt a nyarat - csaknem két hónapot - valószínűleg ebben az Európa méretű országban fogom eltölteni, és gyerekeknek fogok angolt tanítani. Kezdődhetett is a készülődés.

Vízum: Kínai Nagykövetség Konzuli Osztály. Érdemes tudni, hogy a nagykövetségen nincs magyarul beszélő ügyintéző, és az angolt is kínai akcentussal beszélik (booking helyett pukin), ráadásul néha egy kicsit flegmán kezelik a dolgot, esetenként meg is várakoztatnak. Ennek ellenére gond nélkül el lehet intézni a vízumot. 4 munkanap alatt készül el, pénteken nincs ügyintézés.

Pénzváltás: Ha Kínába utazunk, és nem tudunk forintot jüanra váltani, érdemes amerikai dollárt, esetleg eurót vinni, ezt több helyen is lehet váltani itthon is, és kint is: bankokban és valutaváltókban egyaránt. De jüanba sem lehetetlen átváltani a jó magyar forintot, sőt meg is éri, ugyanis nem buksz annyit a kétszeri pénzváltással, ráadásul Kínában valószínűleg szükséged lesz egy olyan emberre, aki beszél kínaiul. A bankok nem váltanak, a pénzváltóknak meg csak nagyon ritkán van jüanjuk. Tehát azon gondolkoztam én is, hogy dollárt viszek, de aztán eszembe jutott, hogy ahányszor a Momotaróba mentünk ebédelni, mindig ott mentünk el a Bank of China mellett, gondoltam, ha máshol nem is, itt (a Szabadság téren, nagyjából a Magyar Nemzeti Bankkal szemben) biztosan tudnak nekem jüant adni a forintomért cserébe. Tudtak is. Az ügyintéző pedig egy segítőkész, magyarul tökéletesen beszélő, középkorú kínai hölgy volt (a követség is beszerezhetne néhányat).

Minden bankjegyről Mao elnök vigyázó szeme tekint reánk.

Hogy hová megyek pontosan, az rövidesen kiderül, de előtte megemlítenék néhány apróságot a bloggal kapcsolatban:

• Igyekszem olyan gyakran írni, amennyire csak lehet, de nem ígérem, hogy minden nap írok majd.
• Néha érdemes lesz a szavak mögé látni, és nem szó szerint érteni, amit írok.
• A kínai szavakat pinjinben (kínai fonetikus ábécé) fogom írni, viszont zárójelben nem a népszerű magyar átírást fogom használni, hanem igyekszem úgy írni, hogy az lehetőleg tényleg tükrözze a kiejtést (a pinjin zh, q, j és ch hangzói a népszerű magyar átírás szerint mind a magyar "cs" hangnak felelnek meg, de ha ez tényleg így lenne, akkor értelemszerűen nem jelölnék őket máshogy) - ez alól kivételt képeznek majd a magyarban már meghonosodott átírások, mint pl. Mao Ce-tung, Konfuciusz, Peking, Nanking stb, stb.
• Bár a helyesírásommal szerintem nincsenek nagy bajok, felelősséget nem vállalok érte, hogy minden a magyar helyesírás szabályainak megfelelően lesz feltüntetve a blogon.
• A szóismétlések elkerülése végett lesznek rövidítések és "szinonimák".
• Kína = Kínai Népköztársaság = KNK = Középső Birodalom
• Kínai Kommunista Párt = KKP = a Párt
• Konfuciusz = Kung mester
• stb

Tehát hova is megyek? Csangsába. Nem, én sem hallottam róla az előtt, hogy jelentkeztem volna a programra. Pedig nem elhanyagolható jelentőségű város: történelmileg, gazdaságilag egyaránt fontos szerepet tölt be, nem beszélve méreteiről.

A várost - 2010-es adatok szerint - több, mint 7 millióan lakják, területe 11.819 km² (összehasonlításképp: Magyarország legnagyobb megyéjének, Bács-Kiskun megyének területe 8.445 km²). A város a dél-közép kínai Hunan tartomány (nem keverendő össze a kicsivel északabbra fekvő Henan (Hönan) tartománnyal) fővárosa, a Xiang-folyó (Hsziang - a magyar Wikipédia szerint a folyó Henan tartományban található, íme egy példa a tartományok összekeverésére) szeli ketté, mely a Jangcébe, a világ harmadik leghosszabb folyójába torkollik. Fontos kereskedelmi központ volt már az ókortól kezdve, átvészelte a Tajping-felkelést és a japán megszállást is túlélte, itt született a kínai himnusz szerzője, de ami még jelentősebbé teszi az az, hogy hozzájárult Kína mai arcának kialakulásához, ugyanis Mao elvtárs, a későbbi nagy kormányos itt találkozott a kommunista eszmékkel, sőt egy verset is írt a városról, melynek kalligrafikus változatát sziklába is vésték.

Hunan tartomány elhelyezkedése Kína térképén. Területe kicsivel nagyobb, mint két Magyarország.

Ami a város modern korszakát illeti, innen indult útjára Kína egyik legnépszerűbb tehetségkutató show-ja, a Super Idol, de más népszerű TV műsorok is a város nevéhez köthetőek, emellett itt található az ország legnagyobb stadionja és legnagyobb étterme is. Mellesleg itt tervezik felépíteni a világ legmagasabb felhőkarcolóját, a 838 méter magas Sky City-t. Eredetileg 666 méteresre tervezték, de a helyi vezetés a világ legmagasabb épületét kívánta megépíteni (miért is ne?), ezért újratervezték. 5 iskola, kórház, üzletek, irodák, egy 1000 férőhelyes szálloda, 6 kosár-, és 10 teniszpálya fog benne helyet kapni, na meg minden egyéb, aminek még egy városban lennie kell. A tervek szerint 7 hónap alatt akarják felhúzni a 220 emeletes építményt. Ebből 4 hónapot fog igénybe venni az építőelemek legyártása, a tényleges építés a maradék három hónapban, tehát 90 napban fog lezajlani. Az építési engedélyt már megkapták, és az angol Wikipédia szerint augusztusban fognak hozzálátni az építkezésnek. Remélem, én is látok majd belőle valamit.

Kezdésnek ennyi elég is lesz.